Diéta? Az is lehet. Talán inkább táplálkozás. Igen, egy alternatíva. És azok számára, akiknek nem egy opció, hanem az egyetlen lehetséges formája az evésnek, nos… azok számára életstílus. „A palelolit táplálkozás annyira természetes, hogy nem is kell kitalálni. A lényeg: vissza kell térni arra a táplálkozási ösvényre, amelyen az emberiség elindult és naggyá lett.” Az idézet Szendi Gábor Paleolit táplálkozás – A nyugati életmód és civilizációs betegségek című könyvéből való. Együnk tehát úgy, ahogyan az ősember is tette, így lehetne nagyon leegyszerűsíteni a dolgokat…
Nézzünk néhány kőkori alaptételt:
- A kőkori ember nem fogyasztott tejet és tejterméket (lehetőség híján, mivel a vadon élő állatokat nem lehet megfejni), így ezek fogyasztása tilos a paleolit táplálkozásban.
- A kőkori ember nem fogyasztott gabonaféléket.
- Nem sózta az ételeit.
- Vadon élő állatok sovány húsát ette. A fehérjefogyasztása jóval nagyobb volt, mint a mai emberé. A szénhidrátfogyasztása viszont jóval alacsonyabb.
- Ami szénhidrátot evett, abban nem szerepelt nagy keményítőtartalmú fehérje (pl. burgonya, gabonafélék), csak gyümölcsök és zöldségek. (Ez azt jelenti, hogy a fogyasztott szénhidrátok glikémiás indexe és telítettsége sokkal alacsonyabb, rosttartalmuk viszont sokkal nagyobb volt.)
- A zsírok összetétele is más volt, kevesebb telített zsírt, viszont sok egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírokat fogyasztott, pl. sok omega-3-at.
A diéta fő vezérelvei:
- Bármilyen állati eredetű fehérje fogyasztható, de ne cuppogjon a zsírtól.
- Minden gyümölcs és keményítőt nem tartalmazó zöldség fogyasztható.
- Semmiféle gabonát és gabonaszármazékot nem szabad enni.
- Semmiféle hüvelyes nem fogyasztható.
- Minden tejtermék tiltólistás.
- És a készételek fogyasztása sem megengedett.
„Nos, ezek a drákói szabályok, amiket természetesen nem kell vallásos áhítattal betartani, csak igyekezni kell minél jobban megközelíteni.” – írja Szendi Gábor.
Értelmezve és összefoglalva a leírtakat: Bármilyen husit ehetek, ami direkt örvendetes, mivel nem vagyok vegetáriánus. Tiszta szerencse! Gyümölcs, zöldség is jöhet, ez is jó hír, mert azokat szeretem. Eddig nem nagy ügy! Csak amolyan mediterrán-feeling! Tilos a krumpli, a rizs … hm… fantáziátlan háziasszonyként a köret kérdésben máris meg vagyok lőve … És kenyeret sem lehet enni, az hagyján, de a kifli, a magos zsemlécske, a cipók, a kakaós csiga és társai mind a múlthoz tartoznak. Hú! A paleolittal szembeni ellenállásom kezd feléledni…
Ezek szerint nem lesz több álomreggeli, habos kávé és friss croissant. Nem lesz több délutáni tejhabos cappucino sem, és tejszínhabos forró csoki a téli hideg napokon, se csokifagyi-kehely a nyári estéken. Ez fáj! Ráadásul édességfüggő vagyok, ami általában este jelentkezik, ilyenkor olthatatlan vágy fog el a jó krémes sütik és a csokoládék után. A tejet nem szeretem, és miután lemondtam a tejes kávékülönlegességekről, annyira nem hat meg, hogy tejet nem ihatok. Joghurtos sem vagyok, így az sem fáj, de a Túró Rudi (főleg a pöttyös) és a sajtok. Úristen, a sajtok! Bevillan egy párizsi emlék annak minden érzetével együtt: az enyhe téli szél érintése az arcomon, a csizmám szorítása a lábamon, az ujjaim és a kirakatüveg találkozása, a félhomály az utcán és a kirakat sárgás, fehéres fénye – fél óráig gyönyörködtem egy sajtbolt kirakatában. Az ereimben az a nagyon kis százalék francia vér most forradalomért kiált.
Nagyon jó! Az ösztönös ellenállás minden újjal és nagy változással szemben megjelent. Csak konstatálom a jelenlétét. Innen szép győzni. Hahó! Az evés már nem csak szükség, hanem gasztronómiai élvezet is. Ezt persze a kőkorszaki szakik úgysem értik! Az érzelmi ellenállás tehát beindult. Mivel gondolkodó lény vagyok és magamat meghazudtolni nem tudom, beszáll az értelmem is a buliba, fogást keresvén a paleolit őrületen! Mi az, hogy tilos a babfőzelék, a borsófőzelék, a szemes bab, a lencse, a sárgaborsó? Hiszen ezek egészséges ételek, vagy nem? Sajnos ez a legnagyobb kifogás, amit fel tudok hozni ellene értelmi szinten. Ha nem konyítanék semmit a témához, akkor még a tejjel is vacakolnék. De hogy a sajt tilos, még mindig nem térek magamhoz!
Nézzünk a dolgok mögé!
A szénhidrátok (cukor, sütemények, fagylalt, csokoládé, üdítőitalok, kenyér, péksütemények, zöldségek, gyümölcsök)
Alapvetően két típusuk van, a zöldségek és a gyümölcsök, mert a természetben csak ilyen összetett formában (a mézet leszámítva) vannak jelen. 5 millió éven át ezt fogyasztottuk. DE a földműveléssel megjelent gabonafélék, a kukorica, a burgonya stb. nagy keményítőtartalmú, gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak. A szervezet számára nagy szénhidrátterhelést jelentenek. A folyamatos szénhidrátterhelés hiperinzulinizmushoz, inzulinrezisztenciához, elhízáshoz, cukorbetegséghez, metabolikus szindrómához, és ezen keresztül szívbetegséghez, magas vérnyomáshoz, rákhoz vezet.
A gabonafélékben lévő glutén, és gliadin (gabonafehérjék) áthatolnak a bélfalon, módosítják az immunrendszer és az agy működését, és így rengeteg civilizációval megjelenő autoimmun és idegrendszeri betegségért felelősek.
A teljes kiörlésű gabonákban lévő lektin mérgező, fokozza a bélfal áteresztő képességét súlyosbítva ezzel az autoimmun folyamatokat.
A cukor és a fruktóz hozzájárul a metabolikus szindróma, a szívbetegség és a cukorbetegség terjedéséhez.
A tejtermékek (tej, joghurt, kefir, túró, sajt, tejföl)
Tilos, mert allergizáló, a molekulamimikri révén autoimmun folyamatokat indukál, az inzulinszintet drasztikusan növelve a metabolikus szindróma kockázatát növeli, szoros kapcsolatba hozható a rákos megbetegedésekkel. „A sajtot találták a legkevésbé kockázatosnak, mert ez már annyira feldolgozott, hogy az allergizáló és autoimmunizáló, valamint az inzulinháztartást megzavaró anyagok már nincsenek jelen.” – Szendi Gábor-
Hüvelyesek (bab, szója, lencse, borsó, sárgaborsó)
A gabonafélék (ld. Fentebb) és a hüvelyesek, de a burgonya és a paradicsom és a mogyoró is lektint tartalmaznak. Sőt a tejben is jelen van, mert a szarvasmarhákat egyre inkább szemestakarmánnyal etetik. Nos a lektin! Egy olyan vegyületcsoport, amely ellenálla főzésnek és az emésztésnek is. Nagy mennyiségben puffasztó hatású. A belekben gyulladást okoz, fokozza a bélfal áteresztőképességét. Maguk is átjutnak a bélfalon, bekerülnek a vérkeringésbe, ahol különféle immunreakciókat váltanak ki. Hála nekik a bélfalon így már számos autoimmun folyamatot beindító fehérje is átjut..”Nyilván nem lehet mindent kiiktatni az étrendünkből, de úgy tűnik, a hüvelyesek a legveszélyesebbek.” (Szendi Gábor)
Így néz ki tehát dióhéjban a paleolit életmód, és ami mögötte van. Nem csak egy diétás alternatíváról van szó, ami a fogyni vágyók egyik új próbálkozása, mondhatni trendje. Nagyon komoly kutatások és orvosi eredmények indokolják szükségszerűségét. Sok civilizációs betegség okát, és megoldását rejti az elmélet. Relevanciája vitathatatlan, kényszerítő ereje egy kellően komoly és megrázó diagnózis után sokkal nagyobb. Hiszen komoly változásokat kell eszközölnünk (aminek mindig ellenállás a vége;) vagy az eleje 😉 ). Könnyű nem lesz. De lehet jobb az életünk.
